Gyepbetegségek okozói a szabadban mindenütt megtalálható gombák, vírusok. A betegségek mindenütt felléphetnek függetlenül a termőhelyi viszonyoktól. A kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás valamint a helyes agrotechnika csökkenti a fertőzés valószínűségét.
Alapvetően a korokozók mindig mindenhol jelen vannak, fertőzés bekövetkeztéhez szükséges a gyep ellenálló képességének a csökkenése és kedvező környezeti feltételek a korokozók elszaporodásához.
A leggyakrabban előforduló betegségek
- Microdochium (hópenész)
- Typula
- Corticium
- Sclerotinia (dollárfolt)
- Marasmius (gombakörök)
- Rhizoctonia (barna folt)
- Dry-Patch
- Pythium
- Ophiobolus
- Fusarium
- Colletotrichum
- Drechslera(levélfoltosság)
- Puccinia (rozsdabetegségek)
A létrejött kárképek megjelenési formái különbözhetnek a növényállomány, a nyírási magasság, és egyéb tényezők szerint. Beazonosításuk azért is nehéz mert gyakran együttes fertőzések lépnek fel.
Gombakörök
Rozsdabetegségek – Corticium sp.
szimptóma: Vegetációban egész évben főként magas páratartalom mellett fertőzhet, -kezdetben világosbarna majd sárgás elszíneződés, a levélen rózsaszín micélium párás időben, erős fertőzés esetén összefüggő piros felületek keletkeznek
védekezés: Kiegyenlített tápanyag-utánpótlás, alacsonyabb nyírás, gyepfilc csökkentése, talaj levegőztetése
Puccinia
szimptóma: Különböző rozsdafajok okozzák, sárga-fekete-barna rozsda, a levélen különböző színű foltosodás keletkezik, melyen spórák találhatók, szél, fűnyíró, lábnyom segítségével terjed, nyáron fertőz
védekezés: stressz-szituációk kerülése, felület kiszárítása, köztesgazda-berberis eltávolítása, megfelelő fajtaválasztás,
Ophiobolus
szimptóma: Szabálytalan, kezdetben 5-10 cm átmérőjű ovális körök, melynek a széle gyűrűszerűen bronzos elszíneződést kaphat, a betegség kiterjedésével a foltok kiterjednek, középen elhal a fű, idegen rezisztens füvek és gyomok telepednek meg az elhalt részeken, gombakörök módjára terjednek, évről évre nagyobb körök formájában, Agrostis esendő, golf greeneken gyakori
védekezés: Talaj meszezése és egyoldalú tápanyag-utánpótlás segíti terjedését, vasszulfát növeli az ellenálló képességet, Festuca fajok fajták relatív rezisztensek
Hópenész-Microdochium / Gerlachia nivalis
szimptóma: Ősztől tavaszig fertőz, de nagyobb károk hóolvadás után vehetők észre, levélen fehéres, szürkés, pirosas micéliumbevonat tűnik fel a fertőzés aktív zónájában, kicsi ovális körök melyek 30 cm körülire nőnek majd összeolvadnak, intenzív felületeken erősebb a fertőzés úgymint golfgreeneken, általában nem hal el a fű hanem a kör közepétől kiindulva regenerálódik, magas pH mellett jobban fertőz
védekezés: Vegyszerrel a veszélyeztetett felületeken megelőzésképpen, káli és vas hatóanyagú trágyák, talajfelület szárazan tartása, nyesedék gyűjtése, lomb eltávolítása, gyepfilc csökkentése
Levélfoltosság-Helmintosporium/Drechslera
szimptóma: A levélen kicsi feketével határolt barnás foltok, melyek a fertőzés előrehaladtával nagyobbak lesznek, a foltok közepe elhal és sárgára színeződik, erős fertőzés esetén a növény elhal, lyuk keletkezik a gyepben, főleg hideg hónapokban 15-25 C hőmérsékleten, magas páratartalom mellett fertőz
védekezés: Kerüljük a stressz-szituációkat, csökkentett adagú Nitrogén magas adagú Kálium trágyázás, felület szárazan tartása, kiszárítása lyuggatással, gyepszellőztetéssel
Dollárfolt-Sclerotinia
szimptóma: Kis 2 cm körüli sárgás egyedülálló elszíneződés, amely később kicsit nagyobbá fejlődik, közelről a levél szélén fehéres micélium, meleg időjárás, magas páratartalom elősegíti a fertőzést, a fertőzés gépekkel játékosokkal gyorsan tovaterjed, poa és festuca fajták esendőek
védekezés: Száraz talajfelszín, légmozgás optimalizálása, megfelelően beállított öntözés, gyepfilc kerülése, kerüljük a késő őszi Nitrogén trágyát, tavaszi Kálium trágya
Phytium
szimptóma: Nyáron fertőz. Eltérő megjelenési formája van a gyep korától függően. Fiatalkorban a gyep csírázási fázisában a kikelt gyep elhal, a levele elszárad, a talajból könnyen kihúzható, gyökere sötétre színeződik, Idősebbkori gyepben a foltszerű szürkés felületek összeolvadhatnak és nagy egybefüggő felületek keletkezhetnek. Ebben a szakaszban hasonló a szárazsági tünetekhez, de ha az egyes növényt nézzük, ez könnyen kihúzható a földből egy sötétre színeződött gyökérrel, miközben a levél szürkés-sárgás árnyalatot kap. Micélium csak különösen nedves körülmények között jelenik meg
védekezés: Szabadítsuk meg a talajt az összetömörödéstől, reggel öntözzünk, hogy utána gyorsan felszáradjon a levél, kerüljük a túlöntözést, kerüljük a sűrű gyepállományt illetve a sűrű vetést, csökkentsük a gyepfilcet, adjunk nagyadag Káliumot
Typhula
szimptóma: Igazi télen fertőző betegség. Nyári hónapokban szaporítóképletei nyugalmi állapotban vannak. A fertőzés gyakran a hótakaró alatt terjed ki, csak hóolvadás után vehetők észre a szürke elszáradt levelű nagyobb kiterjedésű felületek. Tavasszal a leveleken gombostűfejnyi narancssárga színű szapórítóképletek figyelhetők meg Az érintett felületek nem halnak el többnyire és tavasszal regenerálódnak.
védekezés: Kerüljük a késő őszi Nitrogéntrágyákat, miközben növeljük a Kálium mennyiségét, tegyük ellenállóvá gyepünket, fertőzés esetén tavasszal gyepszellőztessünk és a nyesedéket távolítsuk el,
Állati kártevők – bogarak, lárvák, fonalférgek, stb.
Nemcsak a talajban élő kifejlett bogarak, hanem ezek lárvái is ide tartoznak. Ezenkívül károkat okozhatnak különféle rágcsálók, mezei egerek, pockok, vakondok stb.
Táplálkozásuk során a földben és a föld fölött lévő növényi részek elpusztításával, valamint járatok és halmok képzésével okoznak károkat.
Amennyiben a bogarak, lárvák, fonalférgek felszaporodnak, elsősorban a növény gyökereinek felzabálásával a föld feletti részek pusztulását okozzák. A károk akár nagyobb felületeken is a gyep pusztulásában figyelhetők meg. A gyep levelénél fogva felemelhető, gyökere hiányzik.
További másodlagos kártételre számíthatunk a földben élő bogarak, lárvák, fonalférgek erős felszaporodásakor a vakondok illetve a madarak részéről, akik táplálékuk után kutatva okoznak további feltúrás jellegű károkat.
Előzetes talajfertőtlenítéssel védekezhetünk. Amikor a kárt észleljük, védekezni már késő, mivel legtöbb esetben a növény foltszerűen már elpusztult.
A védekezést tovább nehezíti az, hogy több nemzedék is lehet, s adott pillanatban a talaj eltérő mélységeiben eltérő fejlődésű fázisú károsítók találhatók, ahova nehéz a védekezésre használt szert bejuttatni. Számukra kedvező szaporodási körülmények között bizonyos évjáratokban helyi károkat okozhatnak. Megjelenésükre korábbi elhanyagolt területeken illetve erdő közelében nagyobb valószínűséggel számíthatunk.
