Ha meghalljuk a talajmintavétel kifejezést, egyből mindenki egy bonyolult, nehezen kivitelezhető technikai dologra asszociál. Az emberek egyből azt mondják, hogy ez a téma túl bonyolult, nincs szüksége rá, ez csak felesleges pénzkidobás. Írásunkban bemutatjuk, milyen eredményeket kapunk a talajvizsgálat során, mely tápelemeket kell visszapótolnunk a tavaszi tápanyag utánpótlás során.
Miért van szükség talajvizsgálatra-talajmintavételre?
Minden egészséges kert alappillére az egészséges talaj. A talaj nem csak a gyep növekedésének színtere, hanem egy élettel teli közeg, tele baktériumokkal, mikroorganizmusokkal, parányi élőlényekkel.
Átlagosan 10 milliárd mikroorganizmus található egy kanálnyi egészséges talajban, azaz több, mint ahány ember él a Földön. Ezen kis élőlények biztosítják a talaj termékenységét. A talajban található földünk biológia sokféleségének negyede.
A talaj a termékenységét csak úgy tudja fenntartani, ha biztosítjuk számára a szükséges szerves anyagokat, működhetnek a mikro-mezo szervezetek, optimálisak a kémhatásviszonyok.
Hogyan szeretnénk megtervezni az éves tápanyag utánpótlási programot, ha nem tudjuk, a talaj PH értékét és a makro- mikro- és mezoelem tartalmát? Fontos, hogy ne csak ész nélkül szórjunk ki a műtrágyákat, ne terheljük fölöslegesen a talajéletet!
Érdemes a tápanyag utánpótlási programot úgy kialakítani, hogy azt a talaj igényei szerint állítsuk össze. Próbáljuk kombinálni a szerves gyeptrágyákat és az ásványi trágyákat. Szerves trágya és műtrágya alkalmazásával egyszerre segítjük az aktív talajélet megőrzését és a tápanyagok megfelelő arányú visszapótlását.
Talajanalízis nélkül az EUROGREEN csapata is csak egy ökölszabály szerinti hozzávetőleges javaslatot tud tenni, ha valaki segítséget szeretne kérni tőlünk. Minden viszony között alkalmazható univerzális gyepműtrágya ezért nem adható meg. Véleményünk szerint érdemes egy bővített talajvizsgálati csomagot elvégeztetni legalább néhány évente, mely az összes fontos elem vizsgálatára kiterjed és kimutatja az esetleges talajproblémákat. Országszerte több akkreditált labor is foglalkozik a bevizsgálással, a talaj laboratóriumi vizsgálat elvégzésére mi a Szolnoki Talajvédelmi Laboratóriumot ajánljuk.
A talajvizsgálat elvégzésével megkapjuk a talaj:
- pH értékét
- Foszfor (P)
- Kálium (K)
- Kálcium (Ca)
- Magnézium (Mg)
- Kén (S)
- Bór (B)
- Réz (Cu)
- Vas (Fe)
- Mangán (Mn)
- Cink (Zn) ellátottságát
- Sótartalom (Na)
- Humusztartalom (szervesanyag tartalom)
- Vízben oldható sók értékét
Növekedés Lieblig-féle minimumtörvénye
Justus Von Lieblig német tudós nevéhez fűződik a relatív minimumtörvény megfogalmazása. Liebig már az 1800-as évek második felében felismerte, hogy a növények növekedésében mindig az a tényező a meghatározó, amelyik minimumban van.
Vagyis a növények a környezetükből felvett anyagokat és energiát csak megfelelő arányban tudják hasznosítani. Tehát hiába juttatunk ki például nagy mennyiségű nitrogént, ha más tápelemekből hiány keletkezik, a nitrogén nagy részét nem tudja hasznosítani.
A teóriát a hordó-elmélet szemlélteti a legjobban:
A hordó különböző magasságú dongáinál a beleöntött víz ott folyik ki, ahol a legalacsonyabb donga van. A tápelemek és az egyéb környezeti tényezők (a víz, a fény, a hőmérséklet) a hordó dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, az ellátottságtól függően.
A hordóba töltött víz szimbolizálja a növény egészségi állapotát. Mindig az a tényező befolyásolja a termés mennyiségét, amelyikből a legkevesebb van. A talajmintavétellel pont ezt a minimum tényezőt kapjuk meg.
Mikor kell elvégezni a talajmintavételt?
Érdemes néhány évente elvégezni a vizsgálatot, hogy valós képet kapjunk az aktuális állapotokról. Az analízist érdemes a füvesítés, gyepszőnyeg lerakása előtt elvégezni, még a starter trágyák kijuttatása előtt.
A tavasz több szempontból is optimális a vizsgálat elvégzésére:
- Ilyenkor tervezzük meg az éves tápanyag kijuttatási programot és kezdjük meg az első gyeptrágya kijuttatását
- Fontos, hogy a talajminta vizsgálat elvégzése az utolsó trágyázás után minimum 3 hónappal történjen. Más esetben a mintavétel fals eredményt mutathat, a hátra maradt tápanyagoknak köszönhetően. A tavasz optimális időpont erre, mivel általánosságban az utolsó kiszórás az ősz végén történt meg.
A talajmintavétel lépései
Az SzVTL honlapján is elérhető útmutató lépésről-lépésre bemutatja, a helyes mintavételi eljárást. A bővített teszt nem drága, mindössze csupán 6.200 Ft-ba kerül. A mintavételhez olvassuk át figyelmesen és tartsuk be a részleteket. Fontos, hogy
- a minták ne váljanak szennyezetté, ezért használjunk gumikesztyűt
- tiszta, átöblített vödröt használjunk a minták gyűjtéséhez
- a kert méretétől függően 10-20 részéről vegyünk mintát
- fontos, hogy a minták egyenletesen a talaj felső 0-20 cm rétegéből kerüljenek ki
- ne vegyünk mintát olyan területekről, ahol láthatóan szenved a gyep, esetleg már ki is halt
- érdemes talajmintavevő szondát használni a minták begyűjtéséhez
- gyűjtsünk össze kb. 0.5-1 kilónyi mintát, ezt pedig egy ziplock műanyag zacskóba zárjuk le, feliratozzuk fel és juttassuk el a SzTVL laborba
A talajmintavétel eredményeinek kiértékelése
Elérkeztünk a talajvizsgálat legnehezebb lépéséhez, az eredmények kiértékeléséhez. Jelen írásunkban nem fogunk az utolsó részletekig elmélyedni az eredményekben. Ehelyett szeretnénk kiemelni néhány fontos információt a különböző értékekről, melyek talajtípusonként eltérhetnek.
A talaj pH értéke, a talaj kémhatása
Kertünk talajának egyik legfontosabb „paramétere” annak kémhatása, más néven pH-ja. Az érték megadja a talaj savasságát vagy lúgosságát. A pH értéktartománya 0-14 között helyezkedhet el, ahol
- 4.5-6.8 között savanyú talajról (savas talaj)
- 6.8-7.2 között semleges, másnéven közömbös talajról
- 7.2-9 között pedig lúgos talajról beszélünk
A talaj pH értéke befolyásolja és meghatározza a növény számára tápelemek felvehetőségét!
Optimális érték a fűfajok számára a semleges közeli, enyhén savanyú 6.0-6.8 közötti pH-jú talaj.
Ha a talaj pH értéke túl alacsony (<6 alatti), érdemes meszet kiszórni, mely pozitív irányba emeli a talaj kémhatását. Figyelem! A lazább talajszerkezetű, homoktalaj javításához kevesebb mészre van szükség, mint kötöttebb, agyagos talaj javításakor. Általánosságban Magyarországon elég kevés ilyen talaj található, az ország nagy részén a talajok pH-ja meghaladja ezt az értéket.
Ha a talaj pH értéke magasabb az optimálisnál – pl. 8 feletti – (meszes talaj), érdemes elemi ként vagy más olyan tápanyagtartalmú trágyát kiszórni, melynek magas a kén (S) tartalma. A tavasszal és ősszel történő kezelés elősegíti a kémhatás semleges irányba való elmozdítását. A talaj savanyítására használható még ammónium-szulfát, ammónium-nitrát és karbamid műtrágya is.
A talaj szervesanyag tartalma, humusztartalma
A talaj szervesanyag tartalma, más néven humusz tartalma függ a talajszerkezettől. Eltérő érték mérhető egy homokos talaj és egy agyagos talaj vizsgálatakor. A humusznak jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában: hatással van a talaj szerkezetére, víz-, levegő- és hőgazdálkodására.
A tévhittel ellentétben nem minden esetben igaz, hogy minél magasabb az értéke, annál jobb.
Optimális szervesanyag tartalom a fűfajok számára 2-4% között mozog.
Alacsony humusztartalom esetén (pl. homokos talaj) ajánlott a különböző szerves trágyák (talajjavítók) használata. Alkalmazásukkal javíthatjuk a talajszerkezetet és élénkíthetjük a talajéletet. Kiváló termék erre az EUROGREEN Lupigreen család vagy a Biosol Forte, mely 70%-os szervesanyag tartalmának köszönhetően táplálja a talajunkat és elősegíti talaj természetes egyensúlyát, növelve annak humusz tartalmát.
Túl kötött, agyagos, humuszos talaj esetén érdemes a sportpályákon és kertekben először lyuggatást, majd homokszórást elvégezni, hogy javítsuk a talaj víz- és légáteresztő képességét.
A talaj makroelem tartalma (N, P, K)
Makroelemeknek azokat a nélkülözhetetlen tápelemeket nevezzük, amelyek a legnagyobb mennyiségben fordulnak elő a növényekben és amelyeket a növény elsősorban a gyökérzetével vesz fel. Ide sorolható: nitrogén (N), foszfor (P) és a kálium (K)- más néven NPK.
Nitrogén (N)
A nitrogén alapvető szerepet játszik a növények hajtásnövekedésében, a növényi fehérjék létrehozásában. Nélkülözhetetlen tehát a korai fejlődés és vegetatív növekedés szakaszában. A nitrogén látványosan növeli a hajtások tömegét.
- A házikertek éves nitrogén igénye: 10-25 gramm hatóanyag /m2
- Sportgyepek éves nitrogén igénye: 20-35 gramm hatóanyag /m2
Mivel a nitrogén nagyon gyorsan kimosódik a talajból, feltétlen lassú lebomlású trágyákat használjunk a gyep tápanyag utánpótlására.
A legtöbb talajanalízis emiatt nem is jeleníti meg a talaj pillanatnyi nitrogén ellátottságát. Érdemes az évszaknak megfelelő mennyiséget kijuttatni.
Foszfor (P)
A foszfor szerepe a növényi életfolyamatokban a többi tápelemnél sokrétűbb, szinte minden anyagcsere folyamatban rész vesz. A fotoszintézisben, a légzésben, alapvető biológiai szintézisfolyamatokban és a gyökérnövekedésben nélkülözhetetlen.
Fontos megjegyezni, hogy a foszfor felvehetősége nagymértékben csökken a hőmérséklet (talajhőmérséklet) csökkenésével, valamint befolyásolja a talaj pH semleges állapotától való eltérése.
- A házikertek éves foszfor igénye: 4-5 gramm hatóanyag /m2
- Sportgyepek éves kálium igénye: 5-10 gramm hatóanyag /m2
Optimális foszfor tartalom a fűfajok számára 50-80 mg/kg (ppm) között mozog.
Kálium (K)
A kálium növeli a fű ellenálló képességét a gyepbetegségekkel, szárazsággal szemben, és biztosítja a sejtfalak megerősítését. Ettől lesz a gyep ellenálló, erős. Őszi időszakokban segíti a tartalék tápanyagok képződését, fokozza a télállóságot.
- A házikertek éves kálium igénye: 10 gramm hatóanyag /m2
- Sportgyepek éves kálium igénye: 10-15 gramm hatóanyag /m2
Optimális kalium tartalom a fűfajok számára 130-220 mg/kg (ppm) között mozog.
A talaj mezoelem tartalma (Mg, Ca, S)
Magnézium (Mg)
A magnézium a klorofil (zöld növényi színtestek) központi alkotóeleme. Részt vesz a fotoszintézisben, és az energiaháztartásban, valamint az enzimek működésében katalizátor szerepe is van. A foszfor növényen belül történő szállítása is a magnéziumnak köszönhető.
Optimális magnézium tartalom a fűfajok számára 140-280 mg/kg (ppm) között mozog. A talaj K:Mg aránya szintén fontos szerepet játszik a Mg felvételében, ennek optimális értéke 3-4:1-hez.
Kalcium (Ca)
A kalcium minden növényi sejt alkotóeleme, kulcsfontosságú a sejtfalak felépítéséhez. Ha nem lenne, a növények nem tudnák megtartani magukat. Felvétele a vízzel együtt történik, így a növényen belüli mozgása a párologtatáshoz kötött. A talajra is pozitív hatással van: javítja a szerkezetét, jobbá teszi a vízgazdálkodási tulajdonságait, és előnyösebb környezetet biztosít a gyökereknek és a mikroorganizmusoknak. Egy szóval elvégzi a talajjavítás egyik lépését.
Optimális kalcium tartalom a fűfajok számára 900-1.500 mg/kg (ppm) között mozog.
Kalcium-Magnézium aránya (Ca/Mg)
A talajszerkezet szempontjából fontos szerepet tölt be a kalcium és magnézium ionok egymáshoz viszonyított aránya. A kalcium sokkal nagyobb, míg a magnézium egy apróbb méretű részecske.
Fontos ezért megtartani a talaj egyensúlyi helyzetét, a megfelelő talajstruktúra megtartásának szempontjából. Magas kalcium – alacsony magnézium arány esetén a talaj szerkezet porúzus, jó lég- és vízáteresztő képességű lesz.
Optimális kalcium/magnézium arány a fűfajok számára 10:1.
Kén (S)
A növényekben a kén és a nitrogén fontos építő elemei a fehérjéknek. A kénhiány súlyosan csökkenti a nitrogénfelhasználás hatékonyságát és korlátozza a fehérjeszintézist. 10 egység nitrogénhez (N) 1-2 egység kén (S) kell, hogy az hasznosulni tudjon.
Optimális kén tartalom a fűfajok számára 20-40 mg/kg (ppm) között mozog.
A talaj mikroelem tartalma (Fe, B, Mn, Cu, Zn)
A mikroelemek, más néven nyomelemek, mint a nevükből is kiderül, rendkívül csekély mennyiségben szükségesek. Hiányuk azonban hátrányosan akadályozza a növényi növekedési folyamatokat. Különösen lesoványított homokos hordozórétegen van a nyomelem utánpótlásnak nagyon fontos szerepe.
Ezen mikroelemek leghatékonyabban lombtrágyázással (folyékony gyeptrágya) pótolhatóak. A permetezés során a tápelemek azonnal felvehető állapotba kerülnek a növény számára.
Vas (Fe)
A növények a vasat elsősorban a klorofil (zöld növényi színtestek) képzésre használják mely a fotoszintézisben vesz részt. Hatása hasonló a magnéziumhoz, zöldíti a leveleket, mély színt ad a fű számára.
A vashiány kockázata kicsi, ha a talaj pH alacsonyabb értéket képvisel. Magyarország nagyobb részén azonban a meszes talajoknak köszönhetően a szükséges mennyiséget meg kell növelni a semleges és savanyú talajokhoz képest. Minél magasabb a pH, annál nagyobb a vashiány kockázata. Természetes módon ezek a talajok nagyon kevés vasat tartalmaznak, és azt a kis mennyiséget is megköti a nagyobb mennyiségű kalcium.
Optimális vas tartalom a fűfajok számára 50-80 mg/kg (ppm) között mozog.
Bór (B)
A bór növeli a sejtmembránok vastagságát és ellenállóságát. Nélkülözhetetlen a sejtek és növényi szövetek növekedésében. A bór felvehetőségében a legfontosabb tényező a kémhatás. A pH emelkedésével a bór felvehetősége csökken – ez bórhiányhoz vezet. A 6,5-nél nagyobb pH-értékű talajokban csökken a bór felvehetősége.
Optimális bór tartalom a fűfajok számára 0.9 – 1.7 mg/kg (ppm) között mozog.
Mangán (Mn)
A mangán hiánya mindig növekedési elmaradást okoz. Mint enzimalkotó elem, létfontosságú szerepe van a klorofill-szintézisben, ez megmagyarázza hiánya miért okoz klorózist (kifakulást) a fiatal leveleken.
A növények a mangánt ionként, Mn2+ alakban képesek felvenni, mely egy redukált állapot. Oxigén jelenlétében Mn3+ állapotba kerül, ami többé nem oldékony és így a növény által felvehetetlen. Ez az állapot visszafordítható csapadék által vagy tömörödés útján. Ellentmondásos, de épp a jól szellőző és jó vízelvezetésű talajokban – melyek kedveznek a biológiai aktivitásnak és a növények fejlődésének – válik a mangán első számú korlátozó tényezővé.
A talaj magas szervesanyag tartalma fellazítja a talajszerkezetet, ez negatívan hat a mangán oldhatóságára. Utánpótlására lombtrágya (folyékony műtrágya) alkalmazása javasolt, minél többszöri, kis adagokra osztva a tápanyagot.
Optimális mangán tartalom a fűfajok számára 40+ mg/kg (ppm) között mozog.
Réz (Cu)
A réz leginkább a fotoszintézisben vesz részt. Ebből fakadóan a hiánya a fiatal levelek fakulását eredményez. Részt vesz a sejtfal kialakításában, valamint a fehérjeszintézis során is.
A réz nem kifejezetten mobilis a talajban és a növények csak nagyon kis mértékben képesek felvenni. A magas szervesanyag tartalom mellett a réz kötötté válik, így felvehetősége csökken.
Optimális réz tartalom a fűfajok számára 2+ mg/kg (ppm) között mozog.
Cink (Zn)
Ahogy a legtöbb mikroelem, a cink is részt vesz a szén megkötésének reakciójában – a fotoszintézisben. Szerepe van továbbá a sejtosztódásban és a növekedési mechanizmusokban.
A cink gátolja a vas felvételét, de fordítva ez nem igaz. A foszfortöbblet gátolhatja a cink felvételét, amely viszont fordítva is igaz.
Optimális cink tartalom a fűfajok számára 4-10 mg/kg (ppm) között mozog.
A legjobb gyeptrágya kiválasztása, a talajvizsgálat figyelembevételével
A talajvizsgálat eredményei alapján válasszuk ki a legjobb gyeptrágyát, mely tartalmazza a hiányzó tápelemeket. Fontos, hogy ez a lépés szinkronban álljon az analízis eredményeivel! Ne válasszunk olyan tápanyagot, amire nincs szüksége a talajunknak, növényünknek.
Ne feledjük, elsődlegesen éltessük a talajt, ne kiszipolyozzuk! Alkalmazzunk szerves gyeptrágyákat (pl. Lupigreen, Biosol Forte), lombtrágyákat, hasznos gombatörzseket (pl. Mikorrhiza), növény kondícionálókat (pl. Amalgerol). Ezeket egészítsük ki ásványi műtrágyákkal, és ha ezeket a tápanyag forrásokat megfelelően kombináljuk, nem fog elmaradni a siker sem.